2011. április 14., csütörtök

zöldségdilemma 2

...ééééés az élet mindig tálcán kínálja a megoldást! Régóta meggyőződésem, hogy teljesen felesleges nehezen elérhető, de roppantul vágyott dolgokért vért izzadva, körömszakadtig küzdeni. Elég egyszerűen csak akarni és közben úszni az árral - persze lehetőleg a cél felé lavírozva. Ezúttal talán még ennyit sem kellett tennem, csak nyitva tartani a szemem. Csak halkan lehelem, hogy hónapokkal korábban felvetett zöldségbeszerzési dilemmám nemrég megoldódott - lekop-kop-kopogom.

Nagyon kellemes, újépítésű-felújított házak övezetében éldegélünk kettecskén, és én nagyon szeretek itt. Van a közelben szép parkocskánk, hétvégén is nyitva tartó fogorvos, kozmetikus, étteremből három is, házi készítésű tejtermékeket árusító bolt morcos és alulfizetett eladókkal, stratégiai jelentőségű éjjel-nappali mára ismerőssé vált stábbal - és azzal átellenben sokadik tulajdonosváltás után újranyitott zöldséges! Kedves eladókkal, szép áruval, korrekt árakkal, mindenféle földi jóval (hétvégén például olyan finom epret vettem a csokiszufléhoz, hogy még!) - és a származás feltüntetésének rendszerint hanyag nagyvonalúsággal való mellőzésével! Jóllehet, ez igazából csak félmegoldás, de így nincs lelkiismeret furdalás, csak finom és friss zöldségek!

Nyamm!