Az egy dolog, hogy reggel hasmenésem volt, olyannyira, hogy nem mertem gyalog elindulni munkába, és inkább taxit hívtam. Láttam én, hogy esik az eső, de gondoltam csak azzal a szelíd folytonossággal, ami nem áztat rommá és amihez elég az esőkabát. Ahogy én azt elképzeltem. A délutáni megbeszélésre még csak áttaxiztam, de onnan be a városba már tömegközlekedéssel utaztam. A hozzám hasonló hibbant tyúkok ilyenkor nem tesznek le bevásárlási és ügyintézési elhatározásikról (végre beadtam a kesztyűt javíttatni és vettem zöld teát is a bioboltban), hanem makacsul kitartanak elképzeléseik mellett, és csak azért is! Persze jóóóóól eláztam, mázli, hogy a masszázs ideje alatt megszáradt a nadrágom a frissen beszerzett javakkal egyetemben a radiátoron. De azért az mégiscsak túlzás, hogy miután hősiesen beláttam butaságomat, ráadásul lemondtam egy újabb taxizásról a zsebem javára (ez legalább egy vagy két pamuttrikó!), a cél közelében egy autó derékig beterített koszos esőlével!
Mit mondhatnék erre az egészre?! Bármit is, az nem lenne szalonképes. Inkább rágyújtok, pedig nem is dohányzom. Csak néha...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése